A hónap legnépszerűbb verse:

Hűvös pécsi január

.  Már rég elhagyta a várost Télapó rohanva jött az Újév és a hó olvadásnak indult - a Tettye téren csak egy-két ember járt aznap szerényen ...

2014. június 16., hétfő

Igazi country Amerikából - a Sugarland sztori

Jennifer Nettles és Kristian Bush neve Amerikában egyenlő a minőségi country zenével. Az általuk alapított duót Sugarlandnek hívják, és 10 éves pályafutásuk alatt 11 millió eladott lemezt mondhatnak magukénak. A páros sosem pihen, folyamatosan termelik ki a slágereket, és azon kevesek közé tartoznak, akik saját maguk írják dalszövegeiket. A Sugarland ebben a hónapban ünnepli tíz éves évfordulóját. Ebből az alkalomból hoztam el nektek Jennifer és Kristian történetét.

Aki szokta hallgatni a Neo FM-et, az már számtalanszor belefuthatott a banda Stuck Like Glue című számába, amely igen lendületes és vidám. Ugyanis az egész bandát ez jellemzi. A Sugarland repertorájában nagy hangsúlyt kapnak az élet derűs oldaláról szóló szövegek, de emellett Kritiant és Jennifert egyáltalá nem lehet egyoldalúsággal vádolni, hiszen lépten.nyomon bizonyítják, hogy minden stílusban megállják a helyüket. Ha kell, az énekesnő jól odamondogat,  belevalóan táncol, vagy megpenget mély érzelmi szálakat, mint a szerelem vagy a tehetetlenség érzése. Igazi tengerentúli country-ikonok ők, akik folyamatosan bebizonyítják: mindig tudnak újat mutatni a közönségnek.

A Sugarland zenekar 2002-ben alakult, és ha be kellne sorolnom egy műfajba, legerősebben azt mondanám, hogy alkotásaik legjobban a country világa felé tendálnak, ám ugyanúgy vannak popos és hihetetlenül rádióbarát dalaik is. A duó az évek alat mindig jól kiegészítette egymást. Míg a mai napig Jennifer Nettles látja el a szövegírói feladatokat, addig Kristian Bush az örök zeneszerző. Meg kell róla jegyezni, hogy azért ő sem ma kezdte a zenészi szakmát, ugyanis rendkívül sok mindenhez ért. Amelett, hogy a húrokat nyűvi, zseniálisan vokálozik, harmonikázik és játszik a mandolinon. 

Mikor a banda elindult, mindent Kristian akart magára vállalni, a menedzseri feladatoktól kezdve a koncertek leszervezéséig. Amikor azonban emberünk nagyon belebonyolódott a dologba, rájöttek, hogy muszáj lesz keresniük egy harmadik embert is. Olyat, aki ugyanúgy szerepet vállal a zenekar működésébe, de a külsős szerepeket is be tudja vállalni. Így találtak rá Kristen Hall Bush-ra, aki bár remekül teljesített, nem írta a nagy  stresszt, és 2006-ban elhagyta a csapatot. Miután Jenniferék újra ketten maradtak, sikerült végre profi szinten menedzselniük magukat, aminek meg is lett a fantasztikus eredménye: Baby Girl című dalukkal ismertek lettek Amerika szerte, és 2004-től nem volt megállás...

Miután aláírták szerződésüket  a Mercury Nashville Records-szal, gőzervel belekezdtek első kislemezük munkálataiba. Ez volt a Speed of Life, amelyen a fent említett Baby Girl című dal volt található, és amikor készen lettek vele, még gondolni sem merték, hogy többszörös platinalemezt fognak kiadni kezeik közül. Miután világossá vált számukra, hogy egy csapásra befutott bandává váltak, nem ültek tétleül a babérjaikon. Jennifer és Kristian szemérmetlenül kihasználta égből pottyant hírnevét, és nyakukba vették a hatalmas Amerikát. A majdenm fél évig tartó turné pedig olyan sikeres lett, hogy megőrültek értük a rajongók. És hogy ez miben nyilvánult meg?

Például abban, hogy a Speed of Life 2004 október 26.-án jelent meg, de két hétre rá már vezetett a slágerlistákon a korongon található Baby Girl, amely máig a kettős legjelentősebb slágere. De tovább is van mondjam még? Tudjátok mit, inkább nem mondom, hanem írom. El tudjátok azt képzelni, hogy egy album mindjárt a megjelenése után után akkora siker, hogy a Billboard második helyére tornázza fel magát? Gondolom először ti is azt vágnátok rá szkeptikusan, hogy nem, meg hogy ilyen nincs, pedig van. Mert ha azt nézzük, hogy van egy csapat, ami önerőből turnézik, és minőségit tud adni az embereknek, akkor a jó híre hamar elterjed. És ez az, amivel a Sugarland jól indult. Hatásosan mutatkozott be a közönségnek, és nem sajnálta a munkát arra, hogy mindenki megismerje nevüket.
.

Miután az első album lecsengett, a rádiók még észhez sem térek a Baby Girl sikere után, már jött is a köetkező sláger, a Something More. Aki látta már a videoklipet, annak is szemtanúja lehetett, amint a régi tag, Kristen Hall Bush gitározik. Bármennyire is feladta később, (szerintem nem kellett volna kiállnia), mentségére legyen mondva, hogy iszonyat jól nyomta a csaj. Ráadásul az amerikai country rádióban egészen a második helyig jutott már a harmadik héten, ami szintén kitűnő teljesítmény egy viszonylag új csapattól. Miután ez a sláger is lecsengett (persze kellett egy jó félév hozzá), jennifer újra hozta formáját. Megírta a Down in Mississippi című dalt, ami szerintem a duó egyik legtökéletesebben sikerült slágere. Kristian olyat nyom a közepén, hogy beszartok, és olyan igazi country hangzás köszön benne vissza, amire minden vájtfülű felkapja a fülét.


Nem is kellett több a zenei kritikusoknak. A Sugarland debütáló 2004 nyarán megkapta a multi platina minősítést, és a kritikusok, egyre azt rebesgették: itt van az új country-csapat, aki véget vetnek a kontinens ellaposodó zenei hangulatának. Ráadásul a banda rekordot is döntött És hogy mivel? Azzal, hogy az albumból több mint 3 millió fogyott, és olyan lemezeket előzött meg ezzel az eladási listákon, mint például Bon Jovi  Who Says You Can Go Home kiadványa. A Sugarland az angol nyelvű médiában is egyre népszerűbb lett. Többször felléptek az MTV zenei műsoraiban, nem egyszer készítettek róluk riportot, és egyre több reggeli rádióműsorban vendégeskedtek.

Miután Kristen Hall ugye 2005 decemberében elhagyta a csapatot, a helyzet fintora, hogy pont ekkor jelölték az immár duóban maradt Jennifert és Kritiant a legjobb új előadónak járó Grammy-díjra. Egy évvel később már a CMT Music Awards-on is számtalan jelölést kaptak, és ha nem is nyertek, sikerült megmutatniuk mindenkinek: Itt vagyunk gyerekek, mi vagyunk a Sugarland, élünk, virulunk és alkotunk! Sőt olyannyira alkottak, hogy 2006-ban megjelent második albumuk, az Enjoy the Ride. Ezene pedig olyan nagy sikerek sorakoztak, mint az Evereyday America vagy a Steelin' című (csak amerikai klasszikusok) dalok. Ezzel az albummal pedig sikerült újabb rekordot megdönteniük. Ugyanis már az első héten 2. helyezést értek el a Billboard 100-as listáján. 2007-ben pedig már nem csak jelöléseket kaptak, hanem nyertek is. A CMT Music Awards-on nem mást zsbelhettek be, mint a közönség kedvencei díjat. 2011-ben pedig megkapták első Garmmy-jüket, az Év Amerikai Előadója címmel.

 A Sugarland így 2006-tól folyamatosan az amerikai címlapok kedvence volt. A Rolling Stone, nem csak dalaikat és albumaikat dicsérte, hanem előadási stílusukat a színpadon, és Jennifer Nettles közszereplői készségét is. Ugyanis a hölgyről ismeretes, hogy nagyon humoros és ötletes nyilatkozatot tud adni. Kristian rendszeresen át is adja neki a szót, hiszen Jenni igazi profi a média szórakoztatásában. nem véletlen, hogy az énekesnő több amerikai tévéműsorban is vendégeskedett, köztük a Car és a Yo Gabba Gabba! adásaiban.

Tavaly pedig véget ért egy nagy rendezvénysorozat, ahol a párosnak ismét sikerült domborítania. A Stuck Like Glue például az Év Dala elismerést hozta el nekik a CMT díjátadásokon, és ismét bezseblhették a csatornától az Év Country zenekara díjat. Mostanában azonban nem sokat hallani Jenniről és Kristianról. De hogy a rajongók megnyugodjanak, szó sincs feloszlásról. Jenniferék csupán egy kis szünetet engedélyeztek magukat. Ahogy az énekesnő nyilatkozta: "Most egy kicsit pihenünk, hiszen nekem és Kristiannak időbe telik feldolgozni a sikereinket. Egyelőre azon gondolozunk, milyen irányba menjünk tovább, de mindenki nyugodjon meg, a banda él és virul." Köszönjük Jennifer!

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Press Release Distribution