Nevet a Duna

.

Nyár elején a mohácsi háztetők felett

mikor lesüt a napból egy déli hőszelet

s alacsonyan szállnak a vidámszép madarak

valami hangos rezegteti a falakat:

.

A víztorony mögött búg egy sárkányrepülő

s a tévészakik szerint holnap már lehűlő

idő várható országunk déli szegletén

s minket sem kímél városunk dicső rejtekén.

.

Délután kettő tájban az égbolt borul

ha vihar lesz itt még Szent Péter sem boldogul

a pécsi úton gyorsan hajtanak a gépek

a járdákon ráérőst tettetnek a népek

.

míg egy kis utca legendafedett szegletén

ott, ahol nemrég sétáltunk ketten te meg én

s a kompokat elnyeli a nagyvidám távol

nevet a Duna, ez az örök pajzán vándor.

.

Következő vers

Posted in: mohács versek,versek