.
Szeretem tavasszal a Hegyeket.
Délceglőn égbe nyújtózó csodák
Karjuk közé ölelő mostohák
Lények, kikből fénylik a Szeretet.
.
Szeretem a Hegyeket nyáron is
zöldellő fáikkal a pázsiton
soraim, mint Louis Blanc ráirom
ormukra, elzengjenek távolig.
.
S úgy imádom a Hegyeket ősszel
mint Euripides a tragikát
s miként János öleli Marikát
egy hosszú nap után teljes gőzzel.
.
Tél táján csodálom a Hegyeket.
Égbenyúló, gyönyörszín csúcsaik
Mozartként nyűvik szívem húrjait
s végre Örömlő Lélek lehetek.
.