A hegyek csodálata

.

Szeretem tavasszal a Hegyeket.

Délceglőn égbe nyújtózó csodák

Karjuk közé ölelő mostohák

Lények, kikből fénylik a Szeretet.

.

Szeretem a Hegyeket nyáron is

zöldellő fáikkal a pázsiton

soraim, mint Louis Blanc ráirom

ormukra, elzengjenek távolig.

.

S úgy imádom a Hegyeket ősszel

mint Euripides a tragikát

s miként János öleli Marikát

egy hosszú nap után teljes gőzzel.

.

Tél táján csodálom a Hegyeket.

Égbenyúló, gyönyörszín csúcsaik

Mozartként nyűvik szívem húrjait

s végre Örömlő Lélek lehetek.

.

Posted in: ars poetica,hegyek,versek