Neo FM - Egy rádió csúfos vége ~ Balázs Balázs művei

A hétvége vezető híre volt talán az összes létező hazai hírportálon, hogy elhallgat csőd szélére jutott kereskedelmi rádiónk, a Neo FM. Fennállásának három évében a csatorna nem elég hogy sorozatosan megszegte a pályázatában foglaltakat, de koncessziós díjakat sem volt hajlandó fizetni az államnak. Így az MNHH némi totojázás és huzavona után úgy döntött: nem adnak több esélyt, november 9.-én megszűnt a rádió.

A felvezetett híren először magam sem tudtam, hogy szomorkodjam, esetleg szkeptikus oldalam kerüljön elő. Majd úgy voltam vele, hogy már így is volt elég frekvenciabotránya kis országunknak (Ugye, Sláger és Danubius), lassan már megszokjuk. Legelőször csupán észrevételeimet szeretném megosztani olvasóimmal, majd utána jöhet az ilyenkor szokásos anyázás, vagy a mély egyetértésben lezajló bólogatás.

Emlékszem, amikor a Neo FM elindult. 2009. November 19.-ét írtunk, és mindenki a nagy elődjét, a csodálatos Sláger rádiót siratta. Mint később kiderült, teljesen feleslegesen, hiszen Bochkorék Bumerángja hű volt a nevéhez, és két hónap múlva szépen vissza is jött. Meg volt mesterien rendezve ez az egész színjáték. Most komolyan, volt valaki abban az időben, aki azt hitte, Bochkorék állás nélkül maradnak? Ezt senki nem gondolhatta komolyan...

Szóval minden ment tovább 2 és fél évig a megszokott kerékvágásban, és szép lassan megszoktuk a Neo FM-et. Minden reggel megkaptuk szokásos Bumeráng adagunkat, mentek a nagy hahotázások, aztán szép fokozatosan valami véget ért. Egykor oly mókamesternek beállított műsorvezetőink egyre pocsékabbul viccelődtek, ha meg próbálkoztak valami újjal, azt is nagyon gyengén csinálták. A Bumeráng utolsó fél évében Bochkor és Boros már inkább volt unalmas és közönséges, mint humoros. Miközben szokásos reggeli teendőimet végeztem, folyton szólt a hátam mögött a rádió, és amíg Boros és Bochkor, a humor koronázatlan királyai teli szájjal röhögtek, egyre többször vettem észre azt, hogy az én pofám végig alapállásban marad. A műsor 15 év után siralmasan ellaposodott, Lajos már nem csinálta a régi kedvvel, Bochi pedig nagyon erőltetetten nyomta a produkciót.

Aztán eljött egy júliusi nap, amikor az egyik nagy hírportál lehozta: Veszélyben a Neo FM. Ugyanis tessék megkapaszkodni hölgyek-urak, a csatorna főként Boros és Bochkor "szemtelen poénkodásainak" köszönhetően több mint 750 milliós tartozást halmozott fel. Persze nem egyik napról a másikra, hanem fennállásának közel két és fél éve alatt. Ezekhez a büntetésekhez pedig még hozzájött pluszban az, hogy a rádió azt sem tartotta be, amit egykor a pályázatában ígért. Ugyanis arról szólt a nudli, hogy egy igényes, beszélgetőműsorokban gazdag csatornát fogunk kapni, ami 100%-ig a közönség tájékoztatását szolgálja. Ez ment is egy darabig a sok alternatív zenével, na meg Ganxtáékkal (Tényleg nagyon igényes volt a kamikáze, gratulálunk...), és a mikrofon előtt bénázó Bazsó-Winkler párossal. Aztán rájöttek a vezetőségénél, hogy az országot nem lehet átnevelni egyik napról a másikra. Vissza kellett hát hozni a lefutott Boros-Bochkor párost és a régi, unásig játszott Slágeres zenéket.

Ez ment is gy darabig. Bochkorék nagy lendülettel kezdtek 2010. januárjában. Ők voltak az örök túlélők a Neo-n, akik a sok műsorvezető váltás mellett helyükön tudtak maradni. Bazsó és Winkler csúfosan elhullott, Varga Kata hol eltűnt, hol újra felbukkant, de hallhattuk egy darabig Juhász Gergőt is a stábban. Szóval ez a vonal, amit a Neo anno erősített 2010 és 2012 közepe között, egész emészthető volt. Csak hát kifogyott mindenkiből az erő. Leginkább a Bumeráng stábjából. Boros egyre több helyen kezdte nyilatkozni, hogy befejezi a szakmát, Voga egyre unalmasabb lett, Bochkor pedig egyre többször vetette el negatív irányba a stílust. Érezhető volt tehát, hogy ezt nem lehet tovább tartani.

És az idő igazolta mindazokat, akik előre vetítették a csúfos bukást. 2012 nyarán kezdődtek ugyanis a gondok. A Neo hol szólt, hol elhallgatott, nem egyszer pedig egész nap csak zenei válogatást nyomtak rajta. Aztán egyik napról a másikra eltűnt az összes műsorvezető, és a TV2 Mokka című műsorában értesülhettünk az okokról. Az alkalmazottak ugyanis fél éve nem kaptak fizetést a Neo-tól, mivel a társaság annyira csődközelbe került, hogy a dolgozókat sem tudta bérezni. Aztán június 20.-án az NMHH felbontotta velük a szerződést, és mindenki úgy csinált, mintha ez teljesen jogtalan lenne. Pedig ha belegondolunk, csak a naivak számára lehetett az, mivel a Neo nem fizetett semmit az államnak a beígért 40%-ából. És hogy hova tűnt a pénz? Hát, azt csak találgatni lehet, biztosan állítani nem, de ugye nem most jött le senki a falvédőről...

Aztán jött, akinek ilyenkor jönnie kell a mesékben, a hős megmentő. Jelen esetben ezt a szerepet egy ügyvéd, Medveczky Mihály úr vállalta magára, aki 5 forintért megvette a csatornát, és teljesen új csapatot verbuvált össze a Neo-hoz. Ügyvéd urunk meg akarta mutatni ezekkel a lelkes kis csapattal, hogy rádiózni másképp is lehet. Azonban tanulhatott már volna belőle, hogy nem lehet egyik napról lenyomni az emberek torkán a teljesen újat. Jónak jó volt a kezdeményezés, hogy a rádió ne XY személyekről szóljon - ahogy ki is fejezték magukat - ám ehhez vajmi kevesek voltak. Mert hiába próbáltak valamit összehozni, ez nem volt elég ahhoz, hogy megmeneküljön a rádió. A csődvédelmi eljárás október 30.-án lezárult, Mdveczky továbbra sem fizetett (valsz. nem tudott), így a Neo FM napjai előre meg voltak számlálva. Végül a szerencsétlen, össze-vissza hurcolt rádió tegnap éjfélkor befejezte földi sugárzását.

Azt meg lehet továbbra is találgatni, mi állt igazából a háttérben. Korrupció vagy egyszerűen csak az igények átrendeződése? Szakmai kontárság egyik vagy másik fél részéről? Esetleg külső nyomás? Ez már örökre csak a találgatás maradt. Mindenesetre a hírek szerint Neo FM van, volt, és ezután is lesz. Csak egyelőre az interneten. Már ha valakinek van türelme hozzá.